A sportolókat ért stressz leginkább a magánéletből jön. Családi és munkahelyi feszültség és problémák, amiket nem sikerül kezelnie. Törekedni kell, hogy hosszútávon kiegyensúlyozott és teljes magánéletet tudjon élni a sportoló.

Rendületlenül hiszem, hogy mindenki fejleszthető a saját maga szintjén. Ez csakis hit és hozzáállás kérdése. Mind a sportoló, mind pedig az őket segítők részéről.

Rendezett, stabil háttér és számára tehermentes magánélet, amely ézelmi stabilitást ad neki, így csak a sportra tud koncentrálni a legkisebb feszültségtől is mentesen.

 Ugyanakkor fontos szimulálnia bizonyos jövőbeni eseményeket és így készítenie fel magát váratlan helyzetekre. Mit tud egy sportoló, az egyén szimulálni? Véleményem szerint a következő három területet. Ezek szimulációja és tudatos gyakorlása nagyon lényeges.

 Test-tudatot,

• a belső korlátai túllépését,
• és múltbéli élmények (siker és kudarc) feldolgozását.

 Ez utóbbi esetében fontos, hogy ne legyenek benne blokkok vagy hajlam (!) a blokkolásra. Mindezeket egyénre szabott mentális gyakorlatokkal érjük el.